Kortárs román irodalom és megjelenése magyar nyelven

Mi, mikor és milyen kontextusban jelenik meg Magyarországon a román kortárs irodalomból?

A közvetítettség problémája:

  • A ’90-es évek előtt ideológiai alapon választották ki, hogy mi jelenik meg, ezért ez kívül esett az ismertetésen.
  • A felsorolt szakirodalomból Miskolczy Ambrus történész irányultságú, átfogó munkája inkább történeti.
  • Az ezeken túl megjelent számos (releváns) kritika fő jellemzője, hogy a román irodalmat behatóbban nem ismerő kritikusok, illetve akik nem olvasnak románul, bizonyos szempontokat kihagynak.
  • A fordítók jelentős része „erdélyi” költő, író akik a hozzájuk valamilyen szempontból közel álló román költőket, írókat fordítják.
  • Kiadók: a Palomart célkitűzése románból fordítani, a Pont oda-vissza fordít.
  • Fordítók: Koszta Gabriella, Karácsony Zsolt.
  • 2009-es hullám: a Könyvfesztivál díszvendége Románia, ez az oka a nagy mennyiségű magyarra fordításnak.
  • 2014-es hullám: a Könyvfesztivál vendége Norman Manea és mások.
  • Két fontos antológia:
    • 2008-as: Dilingó. Nyolcvanasok nemzedékéből válogat.
    • Nyolcvanasok nemzedéke: ekkoriban népszerű a csoportos fellépés, a Deszant ’83 (Desant ’83) című kiadványban lépnek színre.
    • 2009-es: Noran Kiadó Dekameron sorozatában. Áttekintő jellegű, de ebben is meghatározó a nyolcvanasok nemzedéke. Az előszót Esterházy írta, vagyis a magyar prózafordulat „ismerőssége” felől próbálták a román irodalmat kanonizálni, ami természetesen torzít. Vagyis hasonlíthat a kisérletező jelleg, a szövegszerűség, de az ezek ellenére jelen lévő valósághűség „MÁS” marad. Ez az antológia meghatározó marad, az ebben szereplő szerzőknél a romániai kiadók tanulsága szerint sokkal több jelentős szerző is van, akiket nem fordítanak.
  • Kanonikus szerepű kiadók Romániában: Polirom és Humanitas.

Kiemelt művek:

  • Banulescu: A milliomos könyve
  1. Metopolis, egy fiktív város megalkotása, trilógiának indult.
  2. Stílusa a Sinistra körzetéhez hasonítható. Tekintve, hogy a ’70-es években íródott, előzménye is lehet(ne). Bizonyos motívumok, pl. az idegenség, az idegen érkezése nagyon hasonló.
  3. 2011-ben jelent meg magyarul.
  4. Megközelíthető tematikusan a múlt és az ahhoz való viszonyulás felől
  5. Felépítése mozaikszerű, az elbeszélés komplex, kifejezett nyomozás szükséges hozzá, akárcsak az Odúhoz, a Kisujjakhoz, a Mennyből a küldötthöz.
  6. Feldolgozás technikájának megjelenítése.
  7. A különböző médiumokra és ezáltal önmagára való reflexió nagyon erős.
  8. Sokféle térérzet, térfelfogás jelenik meg benne. Jellemző párok: privát és nyilvános, bezártság és szabadság, kisebbség és többség.
  9. A múltfeldolgozás a román kortárs irodalomban legnagyobbrészt a kommunista diktatúrához nyúl – nemzedéki jellemző is lehet. A besúgás tapasztalata még mindig nagyon élő.
  • Lucian Dan Teodorovici: A bábmester börtönévei
  1. A történet két szálon fut, az emlékezet/emlékezés és az amnézia, illetve az identitás újrateremtésének külön szálán.
  2. Sok a Kleisti utalás (bábos a fiú foglalkozása).
  3. Gender-szempont: az identitás újraalkotása során férfi és női társához egyaránt viszonyítja magát a főszereplő, kérdéses, hogy egyáltalán az identitásnak ebben az elbeszélésben meghatározója-e a gender?
  4. A határtapasztalat, határonlét, határon innen és túl-lét felől is lehet vizsgálni.
  5. Az identitás (újra)felépítéséhez nincsen semmilyen támpont, vagy hiteles támpont, csak közvetített, társadalmilag konstruált, kollektív emlékek és egy hazug diktatúra.
  6. A báb és a test kapcsolata az irányítás mentén meghatározott.
  7. A magyar kánonba a kommunizmus mentén akarták beilleszteni, ezáltal tenni ismerőssé.
  8. Stílusában talán Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából, vagy a nouveau roman stílusára hajaz.
  • A román irodalomról még általánosságban:
  1. Idegenségtapasztalat eredhet még az ortodoxiához, a transzcendenshez, a babonasághoz, misztikumhoz való szoros kapcslatából. Szinte az összes szövegben megjelenik valamilyen változatban. Sokszor szerzetesek a szereplők, vagy bibliai történeteket parafrazálnak, illetve a Tanítómesterek, vagy a Holdmenyasszony című novellákban/kisregényekben a valláshoz, a neveléshez való viszonyulás jelenik meg.
  2. Test: a test valami, amire nyomok rakódnak rá. Összekapcsolódhat a transzcendenssel is elég gyakran, a szentek ereklyéi stb. kapcsán. Emellett az archeológiai vonatkozásokkal (pl. Kisujjak), hiszen a testek kiásása egyfajta múltkonstruálás, múltkeresés, eredetkeresés is, mely párhuzamba állítható a városok keresésével (városokban a magyar-szász-sváb értelmiség lakott, nem a románok) és felépítésével (vö.: A milliomos könyvében Metopolis konstruálása)
  3. Filmadaptáció a bibliográfiában felsoroltak közül (tudomásunk szerint) az Egy komcsi nyanából készült.
  4. Női irodalom kérdése: a romániai kanonizáló kiadókra is jellemző, hogy viszonylag sok női írótól adnak ki könyveket.

Hozzászólások lezárva