Episztemológiai ábrázolás elnyomása a magyar irodalomban

Szeminárium, 2016. március 11.

Vitaindító: Szűcs Teri, akinek a jelenlegi kutatása a magyarországi cigányság irodalma – és 20. századi történelme.

Hívószavak: tudás, tudásmegvonás, hatalom, alávetettség

Elemzett mű: Osztojkán Béla regénye, az Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen c. könyv főleg a 4. és 5. fejezet (Békeváros c.)

Résztvevők: Dánél Mónika, Hlavacska András, Király Hajnal, Kránicz Bence, Strausz László, Szűcs Teri, Vincze Ferenc

Bevezető, elméleti háttér felvázolása: a tudható és nem tudható viszonyai, a közös tudás mint patchwork. Minden emlékező műalkotás ezt a feszültséget használja, különösen a történelmi emlékezet művészeti narratíváiban. Ahogy a szöveg visszanéz egy tudást birtokló gesztus, amivel kezdeni kell valamit.

– hiányzó előzetes és utólagos tudás ütköztetése

– új hangok a globális holokauszt-diszkurzusban: a kiterjesztés igénye

Michael Rothberg: holokauszt, traumatikus realizmus, a poszkoloniális kritika és a Holocaust Studies összevonását szorgalmazza. Kelet-európai helyszínek globálisan kiterjesztett perspektívában jelenik meg: a lokális esemény bagatellizálásánk a kritikája a Holokauszt-kutatók részéről.

– a protektív emlékezés fogalma (miért nem szabad hasonlítani)

többirányú emlékezés: a hasonlítás tiltása is rettenetes, mert elszigetel a nagyobb narratívától. A versenyeztetés megöli a többemlékezetű közösségeket (hierarchizál): az amerikai Holocaust Museum esete, amely mellett most hozzák létre a Black History múzeumot, a Terror Háza példája

Charlotte Delbo, ellenálló aki zsidó nőkkel volt deportálva és az algír háborúban ezt a tudását használta

Az emlékezés roma vonatkozásai:

– Európai romák helyzetére vonatkozó tudás: Európán belüli, de láthatatlan a privilegizált hatalom számára: a gyarmatosítás-kritika használható erre, a Másik pozíciója (láthatóságuk szexualizálódik)

– Vizuális emlékezés, roma történetek kutatása: Kovács Éva, Junghaus Tímea, Szuhay Péter, Pócsik Andrea

Kóczé Angéla roma származású Amerikában tanító szociológus a gyarmatosítás-kritikát javasolja

– D. Magyari Imre és Beck Zoltán roma-kutatók, filológusok: mit jelent a cigány irodalom kategória?

– cigány identitás-pozíciók, ez milyen történelemszemlélettel jár együtt, milyen irodalmi eszközökkel valósul meg?

marginalizált irodalom kontextusa Schein Gábor szemináriumán: Lakatos Menyhért: Füstös képek (angolul is megjelent) a végén deportálás-vízió, ugyanabban az évben jelent meg, mint a Sorstalanság

– főként dokumentálatlan történetek

– Bársony János és Daróczi Ágnes: deportálásról első, német feljegyzések, listák, túlélők felkutatása

– a zsidó pogromok hátszelével cigányirtás is, kényszermunka, kevéssé dokumentált

– Timothy Snyder szétszedi a központosított Holokauszt-történetet

Az előadás nyomán felmerülő kérdések, beszélgetés témái:

– a hatalom szabályozó szerepe az írott és iratlan viszonyában.

mágikus realizmus feszültsége miért alkalmas a gyarmatok alapítására?

– Trauma: poszt-trauma, kibeszélés, eljátszás, megoldódik. Milyen az, amikor ez nem történik meg? nem eseményként, hanem folyamatként kell értelmezni a traumát. Kevés irodalom szól erről

Radu Jude: Aferim! a 19. századi romániai roma rabszolgaság kortársa filmes ábrázolása

– az erdélyi helyzet érdekessége

az elnyomó, gyarmatosító hatalom számára nem hallhatóak a roma történelmi traumák szóbeli emlékezetben őrzött narratívái (lásd pl. Tony Gatlif: Les Princes c. filmjét, 1993).

Hozzászólások lezárva