Dánél Mónika, PhD, az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék adjunktusa. A másság terei. Kulturális tér-képek, érintkezési zónák a kortárs magyar és román filmben és irodalomban című OTKA-projekt vezetője. A projekt keretében kutatási területe: az intimitás és a nyilvánosság kódjai a posztkommunista kultúrákban. 2015-ben elnyerte három évre a Bolyai János Kutatói Ösztöndíjat. Az Esemény–trauma–nyilvánosság (2012) című kötet társszerkesztője volt. Első kötete 2013-ban Áttetsző keretek. Az olvasás intimitása címmel, második kötete 2016-ban Nyelv-karnevál. Magyar neoavantgárd alkotások poétikája címmel jelent meg.

Gyenge Zsolt, filmesztéta és -kritikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem adjunktusa, ahol filmelmélettel, filmtörténettel és vizuális kommunikációelmélettel kapcsolatos tárgyakat oktat. Kutatásainak középpontjában az értelmezés-elméletek (fenomenológia, hermeneutika) filmes vonatkozásai valamint a kísérleti filmek, a videóművészet és a médiaelmélet állnak. A filmelemzés fenomenológiájáról szóló PhD disszertációját 2013-ban védte meg a Pécsi Tudományegyetemen. A Disegno tudományos folyóirat szerkesztője.

Győri Zsolt (1974) a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte angol szakos és filozófus diplomát. A Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetében adjunktusként dolgozik. PhD disszertációjában Stanley Kubrick „antihumanista” portréjának megrajzolására tett kísérletet Gilles Deleuze filmfilozófiájának a segítségével. További kutatási területei közé tartozik a film és társadalom, a mozi, a történelem és az emlékezet ideologikus viszonyainak vizsgálata, valamint a brit filmtörténet. Ez utóbbi témában antológiát (2010) szerkesztett, míg a rendszerváltás utáni magyar mozi test- és szubjektum felfogását vizsgáló kötet (2013) társszerkesztője. Filmek, szerzők, kritikai-klinikai olvasatok című monográfiája 2014-ben jelent meg. Tanulmányait, recenzióit hazai és nemzetközi folyóiratokban, konferencia-előadásait hazai és külföldi kötetekben publikálta. Jelenleg A másság terei. Kulturális tér-képek, kontakt zónák a kortárs magyar és román filmben és irodalomban című nemzetközi kutatócsoportnak, valamint a Migráció, társadalmi nem és városi tér az 1945 utáni irodalomban és vizuális kultúrában című kutatócsoportnak a tagja.

Alapszakos egyetemi tanulmanyait 2011-ben fejezte be az ELTE magyar szakán (irodalomtudomány szakirányon), a mesterképzést ugyanitt irodalom- és kultúratudomány szakon végezte (összehasonlító irodalom- és kultúratudomány szakirányon). 2014-ben diplomázott. Azóta az összehasonlító irodalomtudomány doktori programon tanul. Főbb érdeklődési területei a fantasztikus történetek, valamint a XIX. századi kísértettörténetek és a némafilmek viszonya. Tanulmányai, kritikái 2012 óta jelennek meg.

Király Hajnal az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének kutatója, A másság terei. Kulturális tér-képek, kontakt zónák a kortárs magyar és román filmben és irodalomban című nemzetközi kutatócsoport tagja. 2008-ban szerzett doktori oklevelet az ELTE Bölcsészkarán, esztétika-filmelmélet szakon. Disszertációja, amely az irodalmi adaptáció elméleti megújítását tűzte ki céljául, könyvként is megjelent Könyv és Film között. A hűségelven innen és túl címmel, a kolozsvári Koinónia kiadásában. 2012 és 2014 között a Lisszaboni Egyetem Összehasonlító Kultúratudományi Központjában végzett poszt-doktori kutatást, az irodalmi adaptációk elméletét az intermedialitás, főként a film és festészet viszonyának diszkurzusa felé tágítva. Újabb kutatásai Manoel de Oliveira filmművészetére, valamint a kortárs magyar és román film kulturális aspektusaira vonatkoznak. Önálló könyvén kívül tanulmányai és cikkei külföldi és belföldi tematikus kötetekben, illetve folyóiratokban jelentek meg.

Dr. Kalmár György a DE Brit Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1997-ben kapott magyar-angol szakos diplomát a Debreceni Egyetemen, majd egy évig az Oxfordi Egyetemen végzett kutatást, 1999 óta a DE oktatója. Első PhD fokozatát filozófiából szerezte 2003-ban, a másodikat irodalomból 2007-ben. Fő kutatási területei az irodalom- és kultúraelmélet, a filmelmélet, a gender studies valamint az angol irodalom története. Számos tanulmány, szakcikk és három könyv szerzője: Szöveg és vágy: Pszichoanalízis, irodalom, dekonstrukció (Anonymus, 2002), “A női test igazsága”: Esettanulmányok egy metafora történetéből Chaucertől Derridáig (Kalligram, 2012), Testek a vásznon: Test, film, szubjektivitás (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012).

Kovács Flóra (1982, Hódmezővásárhely) irodalomtörténész, egyetemi óraadó (SZTE), PhD, szerkesztő (www.tiszatajonline.hu, Szövegek között-könyvsorozat társszerkesztője 2007 óta [sorozatszerkesztő Fried István]). Kortárs irodalom, irodalomelmélet, színházelmélet, komparatisztika területén közöl írásokat. Megjelent kötete: A közösség a kortárs erdélyi drámában és színházban (2013).

1991-ben született Budapesten. 2013-ban végzett az ELTE BTK szabad bölcsészet alapszakán (film szakirányon), jelenleg ugyanitt Filmtudomány mesterszakos hallgató. A VS.hu kulturális újságírója. Filmes tárgyú írásai 2009 óta a Filmvilág, Mozinet, Prizma, Szombat és Metropolis című folyóiratokban jelentek meg, képregénykritikáit a Képregény.net, Könyvesblog és Litera weboldalak, valamint a Buborékhámozó című szaklap közölte.

Margitházi Beáta (Beja) az ELTE BTK Filmelmélet és filmtörténet szakának adjunktusa, korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára.Publikációi és kurzusai a film stílustörténetével, a korai film történetével, illetve a vizuális kommunkáció kutathatóságával foglalkoznak. A Filmtett mozgóképes havilap (jelenleg: www.filmtett.hu) alapító szerkesztője. Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című kötete 2008-ban jelent meg a Koinónia Kiadó kiadásában, az általa társszerkesztett Vizuális kommunikáció c. szöveggyűjtemény 2009-ben a Typotex kiadónál. Kritikái, fordításai és egyéb filmes témájú publikációi 1995 óta a Színház, az Ellenfény, a Zsöllye, a Korunk, az Idea, a Balkon, a Filmtett, a Filmvilág, a Filmkultúra, az Apertúra és a Metropolis c. lapokban, illetve tanulmánykötetekben jelentek meg.

Sághy Miklós a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékének adjunktusa. Tanulmányai, cikkei a kortárs magyar irodalom, a film és az irodalom kapcsolata, valamint a média- és metaforaelméletek témaköreiben jelentek meg. Publikált kötetei: Az újmagyar dal (kortárs lírakritika) (társszerző: Tóth Ákos), 2004, A fény retorikája (A technikai képek szerepe Mándy Iván és Mészöly Miklós munkáiban), 2009; A film jövője a digitalizáció korában. Adatbázis és/vagy narratíva? (társszerző: Dragon Zoltán), 2012.

Strausz László az ELTE filmtudomány tanszékének adjunktusa. 1998 óta publikál filmes témájú újságokban illetve weboldalakon. A Pécsi Tudományegyetemen filozófia diplomát szerzett, majd 2001-2007 között doktori tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban, Atlantában (Georgia State University). Doktori diplomájának megszerzése után Amerikában (Bucknell University) és Angliában (University College London) tanított. Főbb kutatási területei és publikációi a mozgókép és történelmi emlékezet, a filmstílus politikája és a rendszerváltás utáni kelet-európai film, valamint a stílusfejlődés és narráció kérdései köré csoportosulnak.

Szűcs Teréz: irodalomtörténész, kritikus, független kutató. 2009-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett PhD fokozatot. Kutatásai elsősorban a holokauszt irodalmára és a román irodalomra fókuszálnak. A felejtés története – A Holokauszt tanúsága irodalmi művekben című könyve 2011-ben jelent meg. Ő szerkesztette a „Zsidó” identitásképek a huszadik századi magyar irodalomban című kötetet.

Ureczky Eszter egyetemi tanársegéd a Debreceni Egyetem Angol—Amerikai Intézetének Brit Kultúra Tanszékén. Kutatási területe főként a kortárs angol próza, azon belül a test, a betegség és az orvostudomány ábrázolása, amelyet posztstrukturalista, feminista és biopolitikai elméletek szemszögéből vizsgál. Érdeklődési körébe tartozik továbbá az evés és a főzés irodalmi és filmes ábrázolása. Fontosabb filmes publikációi a Metropolis, a Prizma és a Szkholion számaiban, valamint a ZOOM-sorozatban jelentek meg (http://ieas.unideb.hu/index.php?p=1223&l=hu).

Az ELTE BTK történelem szakán 1993-ban, népművelés szakon pedig 1994-ben diplomázott. Ugyanitt, a Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Programon, 2008-ban szerzett PhD fokozatot. (Disszertációjának címe: Filmirányítás, gyártástörténet és politika Magyarországon 1957–1963.)
1993 és 2007 között a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa volt. 2007 óta az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének munkatársa.
1997 óta tanít vendégelőadóként különböző magyar felsőoktatási intézményekben. A Metropolis filmtörténeti és filmelméleti folyóirat alapító szerkesztője. 1991 óta jelennek meg írásai magyar filmtörténetről és kortárs filmről különböző magyar és nemzetközi folyóiratokban és tanulmánykötetekben.

2012-ben fejezte be tanulmányait az ELTE magyar szakán (művelődéstudomány szakirányon), majd 2014-ben ugyanitt végezte a mesterképzést irodalom-és kultúratudomány szakon (összehasonlító irodalom- és kultúratudomány szakirányon). Tanulmányai és kritikái 2013 óta jelennek meg, 2016 óta az ELTE BTK doktori iskolájának tanulója. Érdeklődési területei a transzgresszív test és identitás, illetve a poszthumán elméletek az irodalomban és a filmben.

2000-ben az ELTE magyar nyelv és irodalom szakán, 2001-ben esztétika szakán diplomázott, illetve az ELTE mozgóképelmélet és pedagógia, valamint irodalomelmélet szakprogramjain szerzett oklevelet. 2009-ben az ELTE Esztétika Tanszék doktori programján szerzett doktori (Ph.D.) fokozatot, doktori értekezésének címe: Szerző a tükörben: A filmszerző fogalmának (át)értelmezése kortárs önreflexív filmekben.
1999 és 2002 között az esztergomi Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskola filmes specializációján filmtörténetet és filmelemzést oktatott. 2002-től meghívott előadóként, 2004-től tanársegédként, 2010-től adjunktusként tanít az ELTE filmelmélet és filmtörténet szakán. 1999 óta a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat szerkesztője, 2003 és 2009 között főszerkesztője volt.

(http://film.elte.hu/rolunk/oktatok/vincze-terez/)

Vincze Ferenc az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének tudományos munkatársa, 2006 szeptembere óta tanít az egyetemen. A másság terei. Kulturális tér-képek, kontakt zónák a kortárs magyar és román filmben és irodalomban elnevezésű kutatócsoport mellett tagja az MTA-ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportnak, és részt vesz az ELTE Román Tanszékének a munkájában. Első tanulmánykötete Hagyományok terhe címmel jelent meg, melyben a magyar, a német és a román irodalom tárgyköréből szerepelnek tanulmányok. Doktori disszertációját Dsida Jenő költészetéről és befogadástörténetéről írta, mely 2011-ben jelent meg Az átmen(t)et(t): Dsida (Kijárat) címmel. Kutatási területéhez a regionalitás, identitás elméleti problémái mellett olyan kultúratudományos érdeklődés tartozik, mely egyrészről a képregény kulturális jelentőségével foglalkozik, másrészről a vadászat és a hadsereg irodalmi és kulturális reprezentációi felé nyit.