Szeminárium, 2016. március 11.
Vitaindító: Szűcs Teri, akinek a jelenlegi kutatása a magyarországi cigányság irodalma – és 20. századi történelme.
Hívószavak: tudás, tudásmegvonás, hatalom, alávetettség
Elemzett mű: Osztojkán Béla regénye, az Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen c. könyv főleg a 4. és 5. fejezet (Békeváros c.)
Résztvevők: Dánél Mónika, Hlavacska András, Király Hajnal, Kránicz Bence, Strausz László, Szűcs Teri, Vincze Ferenc
Bevezető, elméleti háttér felvázolása: a tudható és nem tudható viszonyai, a közös tudás mint patchwork. Minden emlékező műalkotás ezt a feszültséget használja, különösen a történelmi emlékezet művészeti narratíváiban. Ahogy a szöveg visszanéz egy tudást birtokló gesztus, amivel kezdeni kell valamit.
– hiányzó előzetes és utólagos tudás ütköztetése
– új hangok a globális holokauszt-diszkurzusban: a kiterjesztés igénye
– Michael Rothberg: holokauszt, traumatikus realizmus, a poszkoloniális kritika és a Holocaust Studies összevonását szorgalmazza. Kelet-európai helyszínek globálisan kiterjesztett perspektívában jelenik meg: a lokális esemény bagatellizálásánk a kritikája a Holokauszt-kutatók részéről.
– a protektív emlékezés fogalma (miért nem szabad hasonlítani)
– többirányú emlékezés: a hasonlítás tiltása is rettenetes, mert elszigetel a nagyobb narratívától. A versenyeztetés megöli a többemlékezetű közösségeket (hierarchizál): az amerikai Holocaust Museum esete, amely mellett most hozzák létre a Black History múzeumot, a Terror Háza példája
– Charlotte Delbo, ellenálló aki zsidó nőkkel volt deportálva és az algír háborúban ezt a tudását használta
Az emlékezés roma vonatkozásai:
– Európai romák helyzetére vonatkozó tudás: Európán belüli, de láthatatlan a privilegizált hatalom számára: a gyarmatosítás-kritika használható erre, a Másik pozíciója (láthatóságuk szexualizálódik)
– Vizuális emlékezés, roma történetek kutatása: Kovács Éva, Junghaus Tímea, Szuhay Péter, Pócsik Andrea
– Kóczé Angéla roma származású Amerikában tanító szociológus a gyarmatosítás-kritikát javasolja
– D. Magyari Imre és Beck Zoltán roma-kutatók, filológusok: mit jelent a cigány irodalom kategória?
– cigány identitás-pozíciók, ez milyen történelemszemlélettel jár együtt, milyen irodalmi eszközökkel valósul meg?
– marginalizált irodalom kontextusa Schein Gábor szemináriumán: Lakatos Menyhért: Füstös képek (angolul is megjelent) a végén deportálás-vízió, ugyanabban az évben jelent meg, mint a Sorstalanság
– főként dokumentálatlan történetek
– Bársony János és Daróczi Ágnes: deportálásról első, német feljegyzések, listák, túlélők felkutatása
– a zsidó pogromok hátszelével cigányirtás is, kényszermunka, kevéssé dokumentált
– Timothy Snyder szétszedi a központosított Holokauszt-történetet
Az előadás nyomán felmerülő kérdések, beszélgetés témái:
– a hatalom szabályozó szerepe az írott és iratlan viszonyában.
– mágikus realizmus feszültsége miért alkalmas a gyarmatok alapítására?
– Trauma: poszt-trauma, kibeszélés, eljátszás, megoldódik. Milyen az, amikor ez nem történik meg? nem eseményként, hanem folyamatként kell értelmezni a traumát. Kevés irodalom szól erről
– Radu Jude: Aferim! a 19. századi romániai roma rabszolgaság kortársa filmes ábrázolása
– az erdélyi helyzet érdekessége
– az elnyomó, gyarmatosító hatalom számára nem hallhatóak a roma történelmi traumák szóbeli emlékezetben őrzött narratívái (lásd pl. Tony Gatlif: Les Princes c. filmjét, 1993).