2014. December 12-13-a között ZOOM 2014: Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben címmel konferencia zajlott Debrecenben, melynek a MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ) Médiaterme adott otthont. A rendezvényt a Debreceni Egyetem Angol—Amerikai Intézetének két oktatója, Kalmár György és Győri Zsolt szervezték, akik Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben[1] címmel már két évvel ezelőtt is nagy sikerű szakmai tanácskozást hívtak életre, s az idei rendezvény voltaképpen ennek folytatásaként, hagyományteremtő jelleggel jött létre. Az esemény legfontosabb szponzora a Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszéke volt. A kétnapos konferencia célja a hatalom működésének, valamint a személyes és kollektív identitás filmes reprezentációjának értelmezése volt, melyre az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetéből, Irodalom- és Kultúratudományi Intézetéből és Filozófiatudományi Doktori Iskolájából, a szegedi Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékről, a Színház- és Filmművészeti Egyetemről, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskoláról, az Eszterházy Károly Főiskoláról, és természetesen a debreceni Angol–Amerikai Intézet Brit Kultúra Tanszékéről is érkeztek előadók, Csuja László személyében pedig aktív filmrendező is jelentkezett. A kutatócsoport nyolc tagja vett részt előadással a konferencián: Ureczky Eszter a gulyáskommunizmus hatalmi mechanizmusait mutatta be, Varga Balázs a tér és hatalom viszonyát elemezte Hajdú Szabolcs filmjeiben, Sághy Miklós a kívüliség és köztesség tereinek kortárs magyar filmes megjelenítését szemléltette, Dánél Mónika A barátkozás lehetőségei című film intimitás-tereiről tartott előadást, Király Hajnal a klinikai tekintet hatalmi diszkurzusáról, Vincze Teréz az individuum és tér magyar modernista filmbeli viszonyáról, Kalmár György labirintus-figurációkról, Győri Zsolt pedig az Apacsok című film ideológiai hátteréről értekezett. A konferencia tehát szakmai háttér, nemzedék és földrajzi elhelyezkedés szempontjából is a hazai filmkutatás sokszínűségének jegyében jött létre, és épp emiatt a megszokott formális kereteket messze meghaladóan élénk, inspiráló hozzászólások és viták közegévé vált. Az elhangzott előadások a film- média- és kultúraelméletek filmes olvasatainak széles skáláját vonultatták fel, témáik pedig világosan szemléltetik a konferenciafelhívás értelmezésében rejlő lehetőségek gazdagságát. A kortárs magyar mozi mellett ugyanis (többek között Pál Adrienn, Moszkva tér, Nyócker!, Bibliotheque Pascal, Fehér tenyér, Johanna, A barátkozás lehetőségei, Apaföld, Pánik, Coming Out) a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas és kilencvenes évek klasszikusai és kevésbé ismert alkotásai is felbukkantak (úgy mint Bódy Gábor, András Ferenc, Kósa Ferenc, Makk Károly és Dobray György művei); más-más elméleti horizontok és terminológiai bázis felől állítva egymással párbeszédbe a filmeket, azok eddigi és legfrissebb recepcióját — nem utolsósorban pedig magukat a kutatókat és közönségüket. A konferencia legfontosabb részének az előadások utáni beszélgetések, viták bizonyultak, amelyek majd jelentős mértékben hozzájárulnak a szövegek véglegesítéséhez, elméleti színvonaluk növeléséhez. Ezek a szövegek várhatóan a konferencia kötetében, 2016-ban jelennek meg.
[1] A konferenciakötet letölthető innen: http://www.academia.edu/8810052/Gy%C5%91ri_Zsolt_%C3%A9s_Kalm%C3%A1r_Gy%C3%B6rgy_szerk._Test_%C3%A9s_szubjektivit%C3%A1s_a_rendszerv%C3%A1lt%C3%A1s_ut%C3%A1ni_magyar_filmben